HTML

Katalekta

Írtam már máshová, máskor, de ott keveredtek a dolgok. Jobb lett utána, vagy rosszabb? Egyik nap így gondolom, másnap úgy. Egy bizonyos: megváltozott az életem. Az akkori, ottani naplómnak köszönhetően.

Friss topikok

Linkblog

Nem vagyok kitartó?

2008.06.02. 10:41 nő vagyok

Vagy mi a franc van? Elmúlt életemből negyven év és nem tudom, mi a sz@rt keresek a világban! Mindig elképzelem, hogy haladok egy úton és nemsokára odaérek! De HOVA??????????

Belekezdtem új vállakozásba...alkalmazott is van. Csinálom, meg a főállásomat is gyűröm, de a vállatom, a saját, kétszemélyes gyáram miért nem akar már profitot termelni?????????

Ma reggel azt mondtam, igen, érzem, mindjárt odaérek, a nem tudom hova...jah, vannak távoli képek, így felvillannak néha.....bankszámla pozitívba fordul, pittyeg a telefonom, hogy lóvé érkezett, és már olyan sokszor jön sms, hogy inkább nem kérem a banktól ezt s zolgáltatást.

És veszek céges autót, és ráfóliázom a cégem szlogenjét és logóját. És adok fizetésemelést Jánosnak, aki lelkismeretesen dolgozok jelenleg a minimálbérért. És támogatok alapítványokat, meg kutyamenhelyeket és nagyvonalú leszek a masszőrömmel, aki tetőtől talpig leken, majd belémdolgozza....

B@sszameg. ezzel szemben meg kezdem elveszíteni a vállatomba vetett hitemet...mert "csókolom, még villanyégőre sincs pénz, meg nekünk pont olyanunk van, mit amit maguk akarnak csinálni nekem, meg jó majd szeptemberben megrendelem, bla, bla "

 

Jó, még csak két hónapja csinálom. Ok. Akkoor még adok megemnak két hónapot.

Csak az a gáááz, hogy addigra totálisan lenullázom a tartalékaimnat. Pölö már turiban se veszek ruhát, és azt mondom a fiamnak, hogy ha levágatja a haját, azt el is adhatja, mert a 40 centisért már fizetnek.

Aztán meg bőgve viszem a fodrászhoz a 17 éves gyerekemet, mert megőrülök attól, hogy a gyönyörű haját... Amit ha megmosott és hátradobta félig száradtan, a dús göndör fürtökért megőrültem. És mindig mondtam neki, hogy dobálja kicsit a kedvedvemért...

Ja, most már tüsi.

Így is szép, de na. A haja egy tescos szatyorban pihen a bárszekrényben.

De szar. A Chardonnay mellett.

Lehet, felvarratom magamnak. Vagy nem.

Most már végképp ne tudom, mi a bajom.

Úgy minden. Az ÉLET fáj. Ha lesz majd pénzem a vállalatomból, akkor majd vehetek belőle olcsó termáljegyet, vagy mehetek aranyérműtétre, vagy mittudomén, miket szoktak az öregek csinálni.

Hmmm. Elment az életem. Pedig annyi mindent akartam.

Ha ez az állapot kb 10 éve van, akkor azt mondom, minden kialakul és még élvezhetem is az életet.

Ja. És a magánéletemről még egy szót sejtettem. Az is valami dráma. Vagyis élek a kapcsolatomban, veszek minden nap kenyeret, vasalok, és néha beregelek egy netes társkeresőbe. Ja. És még el is mondom neki. És azt mondja, jó. Szóval meg se hatja a dolog. Alszik nyugodtam és horkol.

Én meg nyűglődöm. Mint állat.

 

 

 

Szólj hozzá!

Akkor csapjunk bele..

2008.03.03. 18:22 nő vagyok

Itt ülök csizmában a gép előtt. Mát indultam kifelé kosárral a kezemben, amikor visszaléptem, mert írhatnékom támadt. Az első bejegyzésem óta eltelt pár hét. Nem is tudom, mennyi. Azóta egy csomó minden történt....

Munkahelyi, családi, érzelmi dolgok. Annyira jó lenne, ha csak a fele emócióval áldott volna meg a sors, mint amivel ideszülettem.

Péntek este: Sírok, mert elmegy egy kolléga, aki mellesleg a legjobb barátnőm is, majd táncolok, mert a munkatársak is azt teszik, fejenként egy üveg ( na jó ez túlzás ) Jéger után.....roki, lájf iz lájf, pocsolyába léptem, elhagyom a várost....jönnek sorra. Először táncolunk, és az elfogyott piával egyenes arányban mégjobban táncolunk, hangosabban énekelünk, majd már a földön törökülésben ülve ordítjuk, hogy egyszer egy szép napon, tudom, hogy elhagyom a várost......

De mindenki maradt. Ma is találkoztunk...Persze már józanul, ma már ment a munka. Mert nem lehet csak úgy elhagyni a várost. Nem lehet a melletted Halként élő élettársat csak úgy lecserélni. Nem lehet a főnöködnek azt mondani, hogy húzzon el az idióta, már majdnem teljesíthetetlen feltételeivel. Mert hogy azok aztán vannak. Szó szerint idézem: csak akkor tudlak megtartani a cégnél, ha furikkal tolod be minden reggel ide a lecsót.

És visszatérve a Halhoz. Ha lenne normális munkám, ahol nem vágják a képembe nap mint nap, hogy qurva sokban vagy a cégnek, ezért csapolj le naponta öt liter vért magadból, és termelj hozzá  óránként minimum egy millát, mert ha nem, akkor agyőőőő, szóval akkor úgy élnék, ahogyan akarok.
De így marad Hal, a damokles kardja a fejem felett, maradnak az egyébként normális, de kollégabúcsúztatón sírva jégerező, táncoló és elhagyom a várost csukott szemmel, teli torokból éneklő barátaim. Akik nélkül élni sem tudnék már.

 Egyik sem Hal és mind tudja, hogy ha blézert ledobva, hajat hátradobva tombolok a csippendélfiú derekán, ( még ez is a kollégabúcsúztató ), én akkor is az vagyok, aki, és nem kell megjátszanom magam előttük.

Nehéz napom állnak mögöttem......basszus. Na ezt kellett leírnom.

Most megyek a boltba.

Szólj hozzá!

Babfőzelék fasírttal

2008.02.15. 16:30 nő vagyok

Nem főzetem napok óta. Pontosabban vasátrnap óta. Reggel felkeltem ( heti program ), felköltöttem a fiamat, megittam a kávémat, ránéztem a konyhapultra és megállapítottam, hogy este megint nem törölte le maga után senki. Mert én szinte minden nap az után értem haza, amikor már horkolás volt. Ma péntek van. Lementem a kifőzdébe, hoztam babfőzeléket fasírttal. A családnak. Mert ma hamarabb végeztem. Itt van előttem egy adag, mert ide kellett ülnöm, és miközben próbálom elvágni a k...rva kemény fasírtot, írnom, regisztrálnom kellett! KELLETT!!!Egyszerre.Várok valamire. Az állóvizet kavarnom kell, mert beleposadok, már kezdek. Itt a panel hetedik emeletén van egy tévé, ( illetve négy, de most nem ez a  lényeg), egy csomó mobiltelefon, hifi, félig üres hűtő hétvége felé, hatpár 43 az cipő az előszobában...............innen folytatom.
Jött egy hívás, azonnal mennem kell!

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása